2015. szeptember 11., péntek
Tanítványok a hastáncról.....amiért érdemes..... :)
Szalai Mara:
Kajtár Klára:
"Én úgy kerültem a csoportba, hogy nem akartam magamban áskálni, ezért nem mentem a többi ws-ra, azt gondoltam, hogy érezni szeretném a táncot, a zenét. Mivel hastáncon még nem voltam, vonzott a nőiességnek ez a fajta bevállalása és átélése. Ezért volt az, hogy amikor kellett gyakorolni a koreográfiát, minden idegszálam tiltakozott, mivel valami szabad átélésre áhítoztam, ehhez képest itt ismét szabályok voltak. De hála nektek és magamnak is, nem adtam fel, a végén megkaptam azt az érzést amire vágytam. Jó volt együtt dolgozni, ahogy Ildi mondja, annyira másak voltunk, és mégis összeállt egy csapat, ahol biztattuk egymást, egy pillanatra sem zavart hogy nagyrészt fiatalabbak voltatok. Sikerült elérni azt, hogy ne hasonlítsam magam senkihez, ne akarjam a nézőket sem megnyerni, magamnak, magamért, örömmel átéltem a női energiák csodálatos megnyilvánulását. Köszönöm Nektek! Ehhez kellett a ti támogatásotok is. Na, sajnálom, ennél rövidebben nem tudtam :)"
Bedő Vera:
"Szia Viki!
Nem emlékszem hogyan keveredtem bele ebbe az őrületbe de mikor ott voltam már nem tudtam elszakadni. Nagyon élvezem az erőt, amit egymásnak adtunk. Szuper volt már a tanulás is. A ruhák válogatása, az izgalom, hogy tényleg megcsináljuk. Az egész úgy kapott el, mint egy örvény. Aztán tényleg megcsináltuk és szerettük egymást, nem volt verseny, hanem csak tiszta élvezet. Köszönöm mindenkinek a felszabaditó élményt <3"
Kajtár Klára:
"Én úgy kerültem a csoportba, hogy nem akartam magamban áskálni, ezért nem mentem a többi ws-ra, azt gondoltam, hogy érezni szeretném a táncot, a zenét. Mivel hastáncon még nem voltam, vonzott a nőiességnek ez a fajta bevállalása és átélése. Ezért volt az, hogy amikor kellett gyakorolni a koreográfiát, minden idegszálam tiltakozott, mivel valami szabad átélésre áhítoztam, ehhez képest itt ismét szabályok voltak. De hála nektek és magamnak is, nem adtam fel, a végén megkaptam azt az érzést amire vágytam. Jó volt együtt dolgozni, ahogy Ildi mondja, annyira másak voltunk, és mégis összeállt egy csapat, ahol biztattuk egymást, egy pillanatra sem zavart hogy nagyrészt fiatalabbak voltatok. Sikerült elérni azt, hogy ne hasonlítsam magam senkihez, ne akarjam a nézőket sem megnyerni, magamnak, magamért, örömmel átéltem a női energiák csodálatos megnyilvánulását. Köszönöm Nektek! Ehhez kellett a ti támogatásotok is. Na, sajnálom, ennél rövidebben nem tudtam :)"
Bedő Vera:
"Szia Viki!
Nem emlékszem hogyan keveredtem bele ebbe az őrületbe de mikor ott voltam már nem tudtam elszakadni. Nagyon élvezem az erőt, amit egymásnak adtunk. Szuper volt már a tanulás is. A ruhák válogatása, az izgalom, hogy tényleg megcsináljuk. Az egész úgy kapott el, mint egy örvény. Aztán tényleg megcsináltuk és szerettük egymást, nem volt verseny, hanem csak tiszta élvezet. Köszönöm mindenkinek a felszabaditó élményt <3"
A hastáncról :)
Az orientális tánc eredete az ókori keleti kultúrákban
gyökerezik. A táncok istenekhez szóltak, imaként vagy
hálaadásként, áldást vagy gyógyulást kérve, de imitálták a
termés elvetését és betakarítását is. Egyik legjelentősebb
funkciója volt a nő felkészítése a gyerekszülésre, így a tánc a
szakrális szerep mellett a mindennapi életben is a
termékenységhez kötődött. Legjelentősebb színterei a női
közösségek voltak, akár a mindennapi, akár a templomi
közegben. A keleti ember a táncot az élet természetes
velejárójaként éli meg. A zene, a dal, a tánc része
mindennapjainak.
Az orientális tánc egyedülállósága, annak sokszínűségében
rejlik. Ez a világ szinte minden részén ismert tánc sokféle
változatban létezik. Egyre inkább növekvő közkedveltsége nem
véletlen. Ez a táncstílus a nőiesség ősi elemeivel dolgozik,
amely minden nőben ott rejlik és a testre és lélekre egyaránt
hat. A sejtelmes fátylak, gyönyörű színek és egzotikus dallamok
a lelket megörvendeztetik és magával ragadják. Az orientális
tánc kiragad a szürke hétköznapokból és egy különleges
utazásra invitál. Egy utazásra a saját lelkedhez. Kitűnő
feszültségoldó, javítja az egyensúlyérzéket, finomítja a
mozdulatokat. Kortól független bárki hastáncolhat.
Klasszikus egyiptomi hastánc: https://www.youtube.com/watch?v=xM_E3ca7Rs8&list=PLFFEB904AEC35DCEC
gyökerezik. A táncok istenekhez szóltak, imaként vagy
hálaadásként, áldást vagy gyógyulást kérve, de imitálták a
termés elvetését és betakarítását is. Egyik legjelentősebb
funkciója volt a nő felkészítése a gyerekszülésre, így a tánc a
szakrális szerep mellett a mindennapi életben is a
termékenységhez kötődött. Legjelentősebb színterei a női
közösségek voltak, akár a mindennapi, akár a templomi
közegben. A keleti ember a táncot az élet természetes
velejárójaként éli meg. A zene, a dal, a tánc része
mindennapjainak.
Az orientális tánc egyedülállósága, annak sokszínűségében
rejlik. Ez a világ szinte minden részén ismert tánc sokféle
változatban létezik. Egyre inkább növekvő közkedveltsége nem
véletlen. Ez a táncstílus a nőiesség ősi elemeivel dolgozik,
amely minden nőben ott rejlik és a testre és lélekre egyaránt
hat. A sejtelmes fátylak, gyönyörű színek és egzotikus dallamok
a lelket megörvendeztetik és magával ragadják. Az orientális
tánc kiragad a szürke hétköznapokból és egy különleges
utazásra invitál. Egy utazásra a saját lelkedhez. Kitűnő
feszültségoldó, javítja az egyensúlyérzéket, finomítja a
mozdulatokat. Kortól független bárki hastáncolhat.
Klasszikus egyiptomi hastánc: https://www.youtube.com/watch?v=xM_E3ca7Rs8&list=PLFFEB904AEC35DCEC
VII. Al Ahram Orientális Táncshow
Sümegen, immáron hetedjére került megrendezésre (2015.aug.10) az Al Ahram Orientális Táncshow, ahol mint vendégelőadó felléphettem, szólóban, valamint Székely Mayával.
2015. június 23., kedd
III. MayaDance est
Abban a megtiszteltetésben jutott részem, hogy mint vendégelőadó részt vehessek Székely Maya táncestén. Számomra nagyon motiváló és inspiráló volt Mayától ezeknek a gyönyörű koreográfiáknak az elsajátítása.
Az est során bemutatásra került a szólóm is.
További koreográfiák (írta: Székely Maya)
2015. június 22., hétfő
Arab táncest 2015
A Sayyadina Bellydance tánciskola estjén a tanítványok bemutathatták egész éves munkájukat, illetve a hastánc gyökereiről, az arab kultúráról is tájékozódhattak az érdeklődők!
Az orientális tánc szerepe
Nincs még egy tánc, ami a világnak szinte minden
részén ennyire sokféle változatban és értelmezésben létezne, mint az orientális
tánc. Ebből a szinte határtalan sokszínűségből fakad az is, hogy az orientális
tánc nem csak műfajilag, de már elnevezését tekintve is nehezen meghatározható:
eredeti neve az arab nyelvben és kultúrában "Raqs Sharki", azaz
"a Kelet tánca". A nyugati civilizációban először használt nevét a
XIX. századi Egyiptomba látogató francia katonáknak köszönheti, akik
"Danse du ventre", azaz egyszerűen "hastánc" névre
keresztelték. Ennek a kifejezésnek a tükörfordításaként terjedt el angol
nyelvterületen a "Bellydance" megnevezés, és ennek nyomán ismerte meg
a keleti táncot a magyar közönség is "hastánc"-ként.
Egyesek szerint ebben az elnevezésben a has, mint
az anyaság, a nőiesség és a világi hit kifejeződése használatos, más vélemények
szerint azonban ez a kifejezés a hozzá kapcsolt asszociációk miatt szexista, és
bántóan leegyszerűsíti az orientális táncot.
Az orientális tánc azonban korántsem kizárólag a has mozgására épül -
itt a női test más táncokban nem tapasztalt teljességében kap szerepet, annak
egészének és részeinek izolált és harmonikus mozgásán alapul.
A táncest videója:
Az orientális tánc eredete
Az
orientális tánc eredete az ókori keleti kultúrákban gyökerezik. Egyiptomban
és az ókori sumérok földjén is találtak táncosokat ábrázoló korabeli
leleteket, eszközöket, tárgyakat.
Az ókori civilizációkban a táncot elsősorban szakrális
szertartások során adták elő, így ez az akkor rituális kifejezésforma a
szent tánc szerepét töltötte be. A táncok istenekhez szóltak, imaként vagy
hálaadásként, áldást vagy gyógyulást kérve, de imitálták a termés elvetését és
betakarítását is. Egyik legjelentősebb funkciója volt a nő felkészítése a gyerekszülésre, így a tánc a szakrális szerep mellett a mindennapi életben is a termékenységhez kötődött. Mindemellett számos más funciója volt, már az ókorban is gyakran alkalmazták világi szórakozások előtt, és mindennapi tevékenységeik eltáncolására (erre jó példa a perzsa öbölbeli tánc a Khaligy, ami a gyöngyhalászat hagyományából eredően ma is a hajszárítási mozdulatokat őrzi).
Khaligy produkció |
Az azonban mindig is jellemző volt erre a táncra, hogy legjelentősebb színterei a női közösségek voltak, akár a mindennapi, akár a templomi közegben. A papnők által irányított rituális termékenységi szertartásokon férfiak nem is vehettek részt, ahogy a vallásos iszlám közösségekben bizonyos eseményeket a mai napig nem ünnepelnek együtt a férfiak és a nők. Ez is mutatja a hastánchoz való modern hozzáállás tévességét, ami szerint a tánc a háremek világában alakult ki, így eredendően férfiak szórakoztatására hivatott. Természetesen az iszlám világ egy színhelyét sem lehet kizárni az orientális tánc "lelőhelyeinek" köréből, de az eredeztetését a később kialakult vagy rárakódott funkcióktól el kell határolni.
A gavazzik
Később
kikerült a tánc a templomokból a világi életbe
és szórakozásból, illetve szórakoztatásból végezték az úgynevezett
gavazzik. A gavazzi kifejezés eredetileg az Indiából elvándorolt,
Egyiptomban a
települések szélén, a társadalom perifériáján élő
zenész-táncos-mutatványos
cigányokat jelölte, akik mások szórakoztatásával keresték kenyerüket. Az
évszázadok során a gavazi szó minden, a köznép nyilvános
szórakoztatásával foglalkozó ember gyűjtőnevévé vált.
A gavazik
települések, vasárok terein táncoltak, zenéltek. Táncukat népük zenészei
kísérték a rebab nevű, hegedűhöz hasonló hangszeren, derbukán (homokóra
alakú dob). Produkcióik láttán a közönség tagjai ugyanúgy fejezték ki
tetszésüket, ahogyan a ma, pénzt dobáltak nekik. A hagyomány szerint a
ruhájukra, csípőkendőjükre, övükre rögzítették, varrták fel a kapott
fémpénzeket. Mivel más vagyontárgyaik nem voltak, ezért nagyon vigyáztak
megszerzett értékeikre, állandóan magukon viselték csilingelő kendőiket,
öveiket. Szemüket fekete kontúrral (kohl) hangsúlyozták, kéz- és lábujjaik
végét és tenyerüket gyakran hennával festették. A népréteg megbecsültsége igen
alacsony volt, szinte folyamatosan vándoroltak. Hagyomány szerint a családokban
a férfiak zenéltek, a nők táncoltak. A történelmi változások az elmúlt néhány
száz évben az öltözéket megváltoztatták, de a lényeg ugyanaz maradt: a táncukra
jellemző az érzelmi telítettség, az egyszerű, erőteljes, ösztönös mozdulatok,
az erősen hangsúlyozott csípő mozdulatok, a gesztikuláció és az ujjcin
használata. Öltözetük tekintetében, mindig az egész testet takaró vászon,
csőruhába öltöztek és kendőkkel hangsúlyozták a csípőmozdulatokat.
Gavazzi táncosnő |
Beledi, mint műfaj
A
folklór táncoknál maradva, fontos kiemelnünk az úgynevezett beledi
táncstílust. A beledi szó jelentése: népies. És a tánc
természetesen ezt a fajta mozdulatvilágot is tükrözi. Egy nagyon befelé
forduló, intim, mozgásos meditációt közvetítő tánc. Mély és földies mozdulatok
túlsúlya jellemzi, testközeli karokkal, kiemelt mellkas, csípő és hasmozdulatok
jellemzik.
Jellegzetes hangszerei:
furulyafélék (ney), oud, rebab, derbuka. Modernebb verzióban: harmónika,
trombita, saxofon és a derbuka.
Beledi |
A fátyol, mint eszköz
A fátyol
egy nagyon népszerű és gyakran használt eszköz az orientális tánc világában, európaiak
számára a rejtőzködés, misztifikálás, a hárembe bújtatott nő jelképe.
Egyiptomba az orosz
balett táncosok hozták be, 1900-as évek eleje. Nem kizárt, hogy a török táncokban
a kendő mint eszköz jelen volt. Mai táncokban látványértéke van, keretet ad a
mozdulatoknak.Férfiak és tánc
Ahogy a
nők, a férfiak is gyakran táncolnak azonos neműek társaságában, legyen az egy
utcai shaabi parti, amelynek kizárólagosan a szórakozás a célja, vagy legyen az
spirituális eredetű. Az időbe egy picit visszamenve, fontos megemlíteni az
úgynevezett Tahteeb-nak nevezett mozgásformát, amiben az arab pásztorok
használták a botot, ma már ez a táncforma saidiként ismert. A saidi
Dél-Egyiptom Said nevű területén jellemző botos küzdősport volt, amivel a
férfiak testi erejüket mutatták ki. A táncra jellemző a férfias, földies
mozdulatok, ugrások, guggolások, bottechnika, lovak lábmunkáját imitáló
mozdulatok. A lovak lábmunkáját imitáló mozdulatok kultúrtörténetileg oda
vezethetőek vissza, hogy egy férfinak egy ló birtoklása, valamint a lóval való
sikeres bánásmód a férfiasságát fejezte ki ebben az időben. A bot használat a
magyar néptáncban is megtalálható.
Orientalizmus és hastánc
A modern hastánc történetét 1893-tól szokás számítani. Ebben az évben, a Chicagoi Világkiállításon szembesült először a baletthez és a természetellenesen átformált alakhoz szokott nyugati közönség a női test szabadságát és eredendő szépségét hirdető orientális tánccal. Az első hírvivők szíriai táncosok voltak, közülük is egy "Little Egypt" nevű táncos vált a leghíresebbé. Az akkori erkölcsi normáktól eltérő mozdulatkultúra nagyon szokatlan volt a komoly társastánchoz szokott Amerikai közönség számára.Az első döbbenet után egyre nagyobb tömegeket kezdett vonzani az először még csak kuriózumnak számító orientális tánc. Ez részben a századfordulón kezdődő Kelet felé fordulásnak köszönhető. Az orientalizmus az első és a második világháború között
Little Egypt |
Samia Gamal |
Ezek a művészek a filmvásznon is rendre feltűntek,
Tahia Karioka |
Casino Opera |
Nieto Mercedes- Kortárs Orientális Táncos |
2015. május 11., hétfő
Orientális táncest Szegeden, Május 13
Az estét vezeti: Wittmann Victoria orientális tánc és arab folklórtánc oktató
Fellépők:
Sayyadina Bellydance tánciskola tanítványai
F Daróczi Krisztina
Szeged, Kálvária sgt. 9-11
Hypnology Dance Stúdió
A következő egyiptomi mondás, „Egy órát a szívnek, egy órát Allahnak”, tökéletesen visszatükrözi a keleti emberek azon életfelfogását, miszerint a tánc az élet természetes velejárója és az olyan nap, amelyen nem táncoltunk tiszta szívből, egy elfecsérelt napnak tekinthető. Az orientális tánc kultúrtörténete nagyon ősi gyökerekre tekint vissza és a szóbeszéddel ellentétben nem csak „hastáncból”áll. A keleti nők és férfiak egyaránt táncolnak azonos neműek társaságában...Ezen másfél órás interaktív műhely során az orientális tánc és zene sokszínűségéből szeretnénk egy kis kóstolót adni, ahol sok kötetlen beszélgetés mellett az egyes táncstílusok kipróbálására is sor kerül. Kérjük, hogy kényelmes ruhában jöjjenek. Előzetes tánctudás nem szükséges!
A hastáncról......
A következő egyiptomi mondás, „Egy órát a szívnek, egy órát Allahnak”, tökéletesen visszatükrözi a keleti emberek azon életfelfogását, miszerint a tánc az élet természetes velejárója és az olyan nap, amelyen nem táncoltunk tiszta szívből, egy elfecsérelt napnak tekinthető. Az orientális tánc kultúrtörténete nagyon ősi gyökerekre tekint vissza és a szóbeszéddel ellentétben nem csak „hastáncból”áll. Az orientális tánc eredete az ókori keleti kultúrákban gyökerezik. A táncok istenekhez szóltak, imaként vagy hálaadásként, áldást vagy gyógyulást kérve, de imitálták a termés elvetését és betakarítását is. Egyik legjelentősebb funkciója volt a nő felkészítése a gyerekszülésre, így a tánc a szakrális szerep mellett a
mindennapi életben is a termékenységhez kötődött. Mindemellett számos más funciója volt, már az ókorban is gyakran alkalmazták világi szórakozások előtt , azonban mindig is jellemző volt erre a táncra, hogy legjelentősebb színterei a női közösségek voltak, akár a mindennapi,
akár a templomi közegben. A papnők által irányított rituális termékenységi szertartásokon érfiak nem is vehettek részt, ahogy a vallásos iszlám közösségekben bizonyos eseményeket a mai napig nem ünnepelnek együtt a férfiak és a nők. Ez is mutatja a hastánchoz való modern hozzáállás tévességét, ami szerint a tánc a háremek világában alakult ki, így eredendően férfiak szórakoztatására hivatott. Természetesen az iszlám világ egy színhelyét sem lehet kizárni az orientális tánc „lelőhelyeinek” köréből, de az eredeztetését a később kialakult rárakódott funkcióktól el kell határolni. A keleti ember a táncot az élet természetes velejárójaként éli meg. A zene, a dal, a tánc része mindennapjainak. A nők és férfiak egyaránt táncolnak azonos neműek társaságában. Az orientális tánc egyedülállósága, annak sokszínűségében rejlik. Ez a világ szinte minden részén ismert tánc sokféle változatban létezik. Egyre inkább növekvő közkedveltsége nem véletlen. Ez a táncstílus a nőiesség ősi elemeivel dolgozik, amely minden nőben ott rejlik és a testre és lélekre egyaránt hat. A sejtelmes fátylak, gyönyörű színek és egzotikus dallamok a lelket megörvendeztetik és magával ragadják. Az orientális tánc kiragad a szürke hétköznapokból és egy különleges utazásra invitál. Kitűnő feszültségoldó, javítja az egyensúlyérzéket, finomítja a mozdulatokat. Kortól független bárki hastáncolhat.
A következő egyiptomi mondás, „Egy órát a szívnek, egy órát Allahnak”, tökéletesen visszatükrözi a keleti emberek azon életfelfogását, miszerint a tánc az élet természetes velejárója és az olyan nap, amelyen nem táncoltunk tiszta szívből, egy elfecsérelt napnak tekinthető. Az orientális tánc kultúrtörténete nagyon ősi gyökerekre tekint vissza és a szóbeszéddel ellentétben nem csak „hastáncból”áll. Az orientális tánc eredete az ókori keleti kultúrákban gyökerezik. A táncok istenekhez szóltak, imaként vagy hálaadásként, áldást vagy gyógyulást kérve, de imitálták a termés elvetését és betakarítását is. Egyik legjelentősebb funkciója volt a nő felkészítése a gyerekszülésre, így a tánc a szakrális szerep mellett a
mindennapi életben is a termékenységhez kötődött. Mindemellett számos más funciója volt, már az ókorban is gyakran alkalmazták világi szórakozások előtt , azonban mindig is jellemző volt erre a táncra, hogy legjelentősebb színterei a női közösségek voltak, akár a mindennapi,
akár a templomi közegben. A papnők által irányított rituális termékenységi szertartásokon érfiak nem is vehettek részt, ahogy a vallásos iszlám közösségekben bizonyos eseményeket a mai napig nem ünnepelnek együtt a férfiak és a nők. Ez is mutatja a hastánchoz való modern hozzáállás tévességét, ami szerint a tánc a háremek világában alakult ki, így eredendően férfiak szórakoztatására hivatott. Természetesen az iszlám világ egy színhelyét sem lehet kizárni az orientális tánc „lelőhelyeinek” köréből, de az eredeztetését a később kialakult rárakódott funkcióktól el kell határolni. A keleti ember a táncot az élet természetes velejárójaként éli meg. A zene, a dal, a tánc része mindennapjainak. A nők és férfiak egyaránt táncolnak azonos neműek társaságában. Az orientális tánc egyedülállósága, annak sokszínűségében rejlik. Ez a világ szinte minden részén ismert tánc sokféle változatban létezik. Egyre inkább növekvő közkedveltsége nem véletlen. Ez a táncstílus a nőiesség ősi elemeivel dolgozik, amely minden nőben ott rejlik és a testre és lélekre egyaránt hat. A sejtelmes fátylak, gyönyörű színek és egzotikus dallamok a lelket megörvendeztetik és magával ragadják. Az orientális tánc kiragad a szürke hétköznapokból és egy különleges utazásra invitál. Kitűnő feszültségoldó, javítja az egyensúlyérzéket, finomítja a mozdulatokat. Kortól független bárki hastáncolhat.
2015. április 17., péntek
Groove a Nivea Napon
Bemutatjuk
Nektek Wittmann Victoriát Groove oktatót és orientális tánc tanárt!Victoria a Sayyadina Bellydance és Groove tánciskola alapítója itt
Szegeden!
A GROOVE egyfajta szabadtánc és amennyire egyszerű, könnyen megérthető, annyira csodálatos és a legfontosabb üzenete, hogy táncolni BÁRKI tud!! Mindenki által követhető táncmozdulatokon keresztül ösztönöz a kreatív és autentikus önkifejezésre. Az élet túl rövid ahhoz, hogy szomorkodjunk! Táncoljd ki a szívedet, ugrálj, örülj, kacagj, légy ÖNMAGAD!! Mindez a GROOVE!!! Nagy szeretettel várunk Titeket a Nivea Napon reggel 9:55 től egy nagy közös táncolásra!!!!
https://www.facebook.com/pages/Groove-Szeged/1605529893012751?ref=ts&fref=ts
https://www.facebook.com/sayyadinabellydance?ref=ts&fref=ts
A GROOVE egyfajta szabadtánc és amennyire egyszerű, könnyen megérthető, annyira csodálatos és a legfontosabb üzenete, hogy táncolni BÁRKI tud!! Mindenki által követhető táncmozdulatokon keresztül ösztönöz a kreatív és autentikus önkifejezésre. Az élet túl rövid ahhoz, hogy szomorkodjunk! Táncoljd ki a szívedet, ugrálj, örülj, kacagj, légy ÖNMAGAD!! Mindez a GROOVE!!! Nagy szeretettel várunk Titeket a Nivea Napon reggel 9:55 től egy nagy közös táncolásra!!!!
https://www.facebook.com/pages/Groove-Szeged/1605529893012751?ref=ts&fref=ts
https://www.facebook.com/sayyadinabellydance?ref=ts&fref=ts
2015. január 3., szombat
A Sayyadina tánciskola Arab Estje
Az orientális tánc szerepe
Nincs még egy tánc, ami a világnak szinte minden
részén ennyire sokféle változatban és értelmezésben létezne, mint az orientális
tánc. Ebből a szinte határtalan sokszínűségből fakad az is, hogy az orientális
tánc nem csak műfajilag, de már elnevezését tekintve is nehezen meghatározható:
eredeti neve az arab nyelvben és kultúrában "Raqs Sharki", azaz
"a Kelet tánca". A nyugati civilizációban először használt nevét a
XIX. századi Egyiptomba látogató francia katonáknak köszönheti, akik
"Danse du ventre", azaz egyszerűen "hastánc" névre
keresztelték. Ennek a kifejezésnek a tükörfordításaként terjedt el angol
nyelvterületen a "Bellydance" megnevezés, és ennek nyomán ismerte meg
a keleti táncot a magyar közönség is "hastánc"-ként.
Egyesek szerint ebben az elnevezésben a has, mint
az anyaság, a nőiesség és a világi hit kifejeződése használatos, más vélemények
szerint azonban ez a kifejezés a hozzá kapcsolt asszociációk miatt szexista, és
bántóan leegyszerűsíti az orientális táncot.
Az orientális tánc azonban korántsem kizárólag a has mozgására épül -
itt a női test más táncokban nem tapasztalt teljességében kap szerepet, annak
egészének és részeinek izolált és harmonikus mozgásán alapul.
A táncest videója:
Az orientális tánc eredete
Az
orientális tánc eredete az ókori keleti kultúrákban gyökerezik. Egyiptomban
és az ókori sumérok földjén is találtak táncosokat ábrázoló korabeli
leleteket, eszközöket, tárgyakat.
Az ókori civilizációkban a táncot elsősorban szakrális
szertartások során adták elő, így ez az akkor rituális kifejezésforma a
szent tánc szerepét töltötte be. A táncok istenekhez szóltak, imaként vagy
hálaadásként, áldást vagy gyógyulást kérve, de imitálták a termés elvetését és
betakarítását is. Egyik legjelentősebb funkciója volt a nő felkészítése a gyerekszülésre, így a tánc a szakrális szerep mellett a mindennapi életben is a termékenységhez kötődött. Mindemellett számos más funciója volt, már az ókorban is gyakran alkalmazták világi szórakozások előtt, és mindennapi tevékenységeik eltáncolására (erre jó példa a perzsa öbölbeli tánc a Khaligy, ami a gyöngyhalászat hagyományából eredően ma is a hajszárítási mozdulatokat őrzi).
Khaligy produkció |
Az azonban mindig is jellemző volt erre a táncra, hogy legjelentősebb színterei a női közösségek voltak, akár a mindennapi, akár a templomi közegben. A papnők által irányított rituális termékenységi szertartásokon férfiak nem is vehettek részt, ahogy a vallásos iszlám közösségekben bizonyos eseményeket a mai napig nem ünnepelnek együtt a férfiak és a nők. Ez is mutatja a hastánchoz való modern hozzáállás tévességét, ami szerint a tánc a háremek világában alakult ki, így eredendően férfiak szórakoztatására hivatott. Természetesen az iszlám világ egy színhelyét sem lehet kizárni az orientális tánc "lelőhelyeinek" köréből, de az eredeztetését a később kialakult vagy rárakódott funkcióktól el kell határolni.
A gavazzik
Később kikerült a tánc a templomokból a világi életbe
és szórakozásból, illetve szórakoztatásból végezték az úgynevezett gavazzik. A gavazzi kifejezés eredetileg az Indiából elvándorolt, Egyiptomban a
települések szélén, a társadalom perifériáján élő zenész-táncos-mutatványos
cigányokat jelölte, akik mások szórakoztatásával keresték kenyerüket. Az
évszázadok során a gavazi szó minden, a köznép nyilvános szórakoztatásával foglalkozó ember gyűjtőnevévé vált.
A gavazik
települések, vasárok terein táncoltak, zenéltek. Táncukat népük zenészei
kísérték a rebab nevű, hegedűhöz hasonló hangszeren, derbukán (homokóra
alakú dob). Produkcióik láttán a közönség tagjai ugyanúgy fejezték ki
tetszésüket, ahogyan a ma, pénzt dobáltak nekik. A hagyomány szerint a
ruhájukra, csípőkendőjükre, övükre rögzítették, varrták fel a kapott
fémpénzeket. Mivel más vagyontárgyaik nem voltak, ezért nagyon vigyáztak
megszerzett értékeikre, állandóan magukon viselték csilingelő kendőiket,
öveiket. Szemüket fekete kontúrral (kohl) hangsúlyozták, kéz- és lábujjaik
végét és tenyerüket gyakran hennával festették. A népréteg megbecsültsége igen
alacsony volt, szinte folyamatosan vándoroltak. Hagyomány szerint a családokban
a férfiak zenéltek, a nők táncoltak. A történelmi változások az elmúlt néhány
száz évben az öltözéket megváltoztatták, de a lényeg ugyanaz maradt: a táncukra
jellemző az érzelmi telítettség, az egyszerű, erőteljes, ösztönös mozdulatok,
az erősen hangsúlyozott csípő mozdulatok, a gesztikuláció és az ujjcin
használata. Öltözetük tekintetében, mindig az egész testet takaró vászon,
csőruhába öltöztek és kendőkkel hangsúlyozták a csípőmozdulatokat.
Gavazzi táncosnő |
Beledi, mint műfaj
A
folklór táncoknál maradva, fontos kiemelnünk az úgynevezett beledi
táncstílust. A beledi szó jelentése: népies. És a tánc
természetesen ezt a fajta mozdulatvilágot is tükrözi. Egy nagyon befelé
forduló, intim, mozgásos meditációt közvetítő tánc. Mély és földies mozdulatok
túlsúlya jellemzi, testközeli karokkal, kiemelt mellkas, csípő és hasmozdulatok
jellemzik.
Jellegzetes hangszerei:
furulyafélék (ney), oud, rebab, derbuka. Modernebb verzióban: harmónika,
trombita, saxofon és a derbuka.
Beledi |
A fátyol, mint eszköz
A fátyol
egy nagyon népszerű és gyakran használt eszköz az orientális tánc világában, európaiak
számára a rejtőzködés, misztifikálás, a hárembe bújtatott nő jelképe.
Egyiptomba az orosz
balett táncosok hozták be, 1900-as évek eleje. Nem kizárt, hogy a török táncokban
a kendő mint eszköz jelen volt. Mai táncokban látványértéke van, keretet ad a
mozdulatoknak.Férfiak és tánc
Ahogy a
nők, a férfiak is gyakran táncolnak azonos neműek társaságában, legyen az egy
utcai shaabi parti, amelynek kizárólagosan a szórakozás a célja, vagy legyen az
spirituális eredetű. Az időbe egy picit visszamenve, fontos megemlíteni az
úgynevezett Tahteeb-nak nevezett mozgásformát, amiben az arab pásztorok
használták a botot, ma már ez a táncforma saidiként ismert. A saidi
Dél-Egyiptom Said nevű területén jellemző botos küzdősport volt, amivel a
férfiak testi erejüket mutatták ki. A táncra jellemző a férfias, földies
mozdulatok, ugrások, guggolások, bottechnika, lovak lábmunkáját imitáló
mozdulatok. A lovak lábmunkáját imitáló mozdulatok kultúrtörténetileg oda
vezethetőek vissza, hogy egy férfinak egy ló birtoklása, valamint a lóval való
sikeres bánásmód a férfiasságát fejezte ki ebben az időben. A bot használat a
magyar néptáncban is megtalálható.
Orientalizmus és hastánc
Az első döbbenet után egyre nagyobb tömegeket kezdett vonzani az először még csak kuriózumnak számító orientális tánc. Ez részben a századfordulón kezdődő Kelet felé fordulásnak köszönhető. Az orientalizmus az első és a második világháború között
Little Egypt |
Eredeti környezetében az orientális tánc első modern színhelye az 1927-ben megnyílt kairói Casino Opera volt. Itt alakult ki a már kabaré-stílus, amit a század csillogó sztártáncosai adtak elő. Az 1940-es és '50-es években Kairó volt a közel-keleti kultúra szórakoztató központja, s a leghíresebb, ma már legen
Samia Gamal |
Ezek a művészek a filmvásznon is rendre feltűntek,
Tahia Karioka |
Casino Opera |
Nieto Mercedes- Kortárs Orientális Táncos |
Forrás: Aziza
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)